Helyi Aktivizmus projektünk egyik célja, hogy helyi szinten a polgárok maguk kerüljenek olyan helyzetbe, amikor a közösségüket, környezetüket és mindennapi életüket befolyásoló döntésekben részt vehetnek, illetve ezekről a döntésekről naprakész információkat szerezhetnek. Erre azért is van egyre nagyobb szükség, mert a független és sokszínű helyi média fokozatos eltűnésével az információáramlás egyre egyoldalúbbá válik. Ezért nagyon fontos, hogy a polgárok személyesen és aktívan keressék a közügyekről, a helyi önkormányzatok működéséről szóló hiteles információt biztosító fórumokat.

Útmutatónk ebben nyújt segítséget. Az útmutató közvetlen célja, hogy a polgárok helyi szinten szerezzenek tapasztalatot a települési önkormányzatok nyilvánossággal kapcsolatos gyakorlatáról, és az önkormányzatok átláthatatlan működése esetén maguk kényszerítsék ki a törvényes működést.

Az önkormányzatok munkája, működése mindenki számára megismerhető – ez az Alaptörvényben rögzített jog.  Ahhoz, hogy ezzel a joggal élni tudjunk

  • be kell menni az önkormányzati képviselő-testület, bizottságok nyilvános  üléseire,

  • részt kell venni közmeghallgatásokon,

  • felvételt kell készíteni ezeken a nyilvános eseményeken,

  • el kell kérni a nyilvános ülésekről, közmeghallgatásokról készült jegyzőkönyvet, és

  • jogkorlátozás esetén jogorvoslatot kell kérni. Továbbá

  • át kell nézni az önkormányzat nyilvánossággal kapcsolatos rendeleteit, és

  • ha azok ellentétesek az Alaptörvénnyel vagy nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, törvényességi felügyeleti eljárást kell kezdeményezni az önkormányzat törvényes működését felügyelő kormányhivatalnál.

Az útmutató következő részében részletesen leírjuk, hogy

  • hogyan menj be egy ülésre, vagy vegyél részt közmeghallgatáson,
  • hogyan készíts felvételt, vagy juss hozzá a jegyzőkönyvhöz, és
  • jogsérelem esetén mire hivatkozz, és hogyan kérj jogorvoslatot.

Ezen túl arra is kitérünk, hogy

  • milyen helyi nyilvánossággal kapcsolatos rendeleteket keress meg,
  • ezeknek milyen törvényi előírásoknak kell(ene) megfelelniük, és
  • hogyan tégy panaszt vagy bejelentést a kormányhivatalnál, ha törvénytelenségre gyanakszol.

1. Menj be egy önkormányzati képviselő-testületi ülésre!

Néhány kivételtől eltekintve minden helyi önkormányzat képviselő-testületi ülése nyilvános. A nyilvános üléseken bárkinek joga van részt venni. Ehhez nem kell semmilyen indokolást vagy magyarázatot fűznöd, és senki nem is kérhet tőled semmilyen indokolást vagy magyarázatot. Elég, ha kíváncsi vagy arra, hogy mit csinálnak a képviselők.

Ha az ülésen fel akarsz szólalni, azt előzetesen a napirendi pontok közé be kell venni. Ezt kezdeményezheted a polgármesternél vagy bármelyik képviselőnél is, azonban nekik joguk van a kérésedre nemet mondani, mert a nyilvános ülésen a részvétel módjai korlátozottak. Itt csak a törvényben meghatározott személyeknek van szavazati és tanácskozási joguk, tehát a polgárok nem szólalhatnak fel szabadon, és nem tehetnek fel kérdést vagy fogalmazhatnak meg javaslatot, ha erre engedélyt, meghívást nem kapnak a képviselő-testülettől vagy egy bizottságtól. Az önkormányzati képviselőknek törvényben garantált joga van rendeletalkotást vagy határozathozatalt kezdeményezni, felvilágosítást kérni a polgármestertől, jegyzőtől, és szavazni a képviselő-testületi döntésekről, de ezek a jogosultságok nem illetik meg a nyilvános ülésen részt venni kívánó polgárt.

Egy további mód az önkormányzati üléseken való részvételre az, ha helyi önszerveződő közösség képviselőjeként kapsz erre jogosultságot. Minden helyi önkormányzat meghatározza, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőinek van tanácskozási joga a képviselő-testület és a bizottságok ülésein. Alapvetően nem kötelező, hogy egy önkormányzat bármely önszerveződő közösségnek is megadja ezt a jogot, de akit az önkormányzat Szervezeti és Működése Szabályzata (SZMSZ) szerint megillet ez a jog, az a képviselőkhöz hasonlóan szabadon kifejtheti véleményét a képviselő-testület illetve bizottságok ülésein – de csak azokban a kérdésekben, amely az általa képviselt önszerveződő közösség tevékenységéhez kapcsolódnak. Viszont az önszerveződő közösségek képviselője semmiképp nem szavazhat a képviselő-testület döntéseiről. Ha ilyen jogosultságot szeretnél,  kérheted, hogy szervezeted bekerüljön az SZMSZ-be tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségként. Ehhez az SZMSZ módosítására van szükség, amit a képviselő-testület tagjainak többsége szavazhat meg (a jelenlévő képviselők többsége önmagában nem elég, ha nincs mindenki jelen). Tehát a képviselők több, mint felét meg kell győznöd erről.

2. Vegyél részt közmeghallgatáson!

A közmeghallgatás egy speciális helyi fórum, ahol a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek szabadon tehetnek fel helyi közügyeket érintő kérdéseket, és javaslatokkal élhetnek az önkormányzat felé. Az elhangzott kérdéseket és javaslatokat az önkormányzati szerveknek meg kell hallgatniuk és vagy helyben, vagy legkésőbb tizenöt napon belül válaszolniuk kell azokra. Törvény teszi kötelezővé az önkormányzatok számára, hogy legalább évente egyszer közmeghallgatást tartsanak. A közmeghallgatás tehát egy speciális lakossági fórumnak is tekinthető, ahol kétirányú kommunikáció jöhet létre a helyi lakosok, szervezetek és a helyi döntéshozók között

(A hatósági közmeghallgatás a fentiektől különbözik, ha erről szeretnél bővebben tudni, kérünk, hogy olvasd el Helyi aktivizmus 1x1-ünket a TASZ honlapján.)

3. Az ülésen készíts felvételt, vagy kérd el a jegyzőkönyvet!

A nyilvános üléseken résztvevő helyi lakosok és más érdeklődők szabadon rögzíthetik az ülésen elhangzottakat, és elkérhetik az ülés jegyzőkönyvének másolatát, majd a szélesebb nyilvánosság tudomására hozhatják felvételüket és a jegyzőkönyv tartalmát is. A nyilvános ülésekről bárki készíthet felvételt, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. Engedélyre ilyenkor nincs szükség, a felvétel-készítést senki nem tilthatja meg neked.

A nyilvános képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen történő részvétel és jelenlét – akár hivatalos minőségben, akár hallgatóságként, meghívott vagy érintett személyként kerül rá sor – nyilvános közszereplésnek minősül. Így minden, a nyilvános ülésen jelen lévő személynek tűrnie kell az ülésről történő felvétel-készítést és a felvétel közzétételét akkor is, ha azon ő is szerepel.

Nem lehet továbbá a nyilvános ülésekről készült felvételek készítését egy meghatározott célhoz kötni. Pl. nem írható elő, hogy a felvételek csak "hivatalos felhasználásra" készülhetnek. Az ilyen korlátozások jogellenesek.

Zárt ülésről nem készíthető felvétel, akkor sem, ha meghívottként veszel részt rajta. Egyedüli kivétel a jegyzőkönyvezéshez szükséges és csak erre a célra felhasznált hivatalos felvétel. A zárt ülésről önkormányzati képviselők, az bizottsági tagok, és az ülésen jelen lévő más személyek sem készíthetnek felvételt.

(Amennyiben a felvételek készítéséről többet szeretnél tudni, kérünk, hogy olvasd el Helyi aktivizmus 1x1-ünket a TASZ honlapján.)

4. Mit tegyél, ha nem tudtál bejutni egy ülésre.

Ha egy nyilvános ülésre szeretnél bejutni, de valaki az önkormányzat nevében utadat állja, vagy más módon fizikailag megakadályoz, vagy csak felszólít, hogy hagyd el az ülés helyszínét (pedig a teremben még volna szabad hely) szabálysértést követ el, és feljelentést tehetsz ellene. Ehhez a TASZ mintabeadványát használhatod. A beadványok elkészítéséről a legutolsó pontban találsz útmutatót. Ha azt gondolod, hogy a politikai véleményed, nemzetiségi hovatartozásod, érdekképviseleti tevékenységed miatt nem engednek be az ülésre, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál is panaszt tehetsz. Ha bármilyen okból jogszerűtlenül zárnak ki egy nyilvános ülésről, panaszt és közérdekű bejelentést tehetsz a Kormányhivatalnál is.

Ha a nyilvános ülés időpontját az önkormányzat úgy módosítja, hogy arról nem tesz közzé megfelelő tájékoztatást - például az ülés időpontját váratlanul előrehozzák, és erről az önkormányzat nem tájékoztatja a nyilvánosságot, vagy az időpont-módosítást csak nehezen elérhető, a figyelemtől elzárt helyen hirdetik meg - erről panaszban és közérdekű bejelentésben tájékoztathatod a Kormányhivatalt. A Kormányhivatal kimondhatja, hogy ez a gyakorlat jogszerűtlen, és felhívhatja az önkormányzatot arra, hogy amennyiben a képviselő-testületi ülések időpontját módosítani kell, ezt csak átláthatóan, az ülések nyilvánosságát nem veszélyeztető módon tegye.

Ha az eredetileg nyilvános ülést a megkezdést közvetlenül megelőzően zárttá nyilvánították, az ülésen nem vehetsz részt. Azonban zárt ülést csak a törvényben meghatározott esetek szűk körében lehet (vagy kell) elrendelni. Például mindig zárt ülést kell tartani önkormányzati hatósági ügyben (például szociális támogatás odaítélése esetén), vagy összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügyben; fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, vagy személyi ügyekben az érintett kérésére. Zárt ülést lehet tartani az önkormányzat vagyonáról való rendelkezés esetén (például valamely ingatlanának értékesítéséről szóló döntés esetén), az önkormányzat által kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, vagy a pályázat tárgyalásakor -- de ezekben az esetekben is csak akkor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Ebben az esetben van mód mérlegelésre, és az összes önkormányzati képviselő több, mint felének támogatnia kell az ülés zártságát függetlenül attól, hogy amikor a képviselő-testület dönt erről, hány képviselő van jelen. Fontos, hogy az ülés zártsága csak a fent felsorolt tárgyköröket érintő napirendi pontokra terjedhet ki. Az önkormányzat nem bővítheti ezeken túl a zártan tárgyalandó napirendi pontok listáját. Egy képviselő-testületi ülés minden egyes napirendi pontja esetében tehát külön kell vizsgálni, hogy annak tárgya beletartozik-e a fenti listába. Ha a napirenden egy zárt tárgykör (pl. fegyelmi büntetés kiszabása) és egy nyílt tárgykör (pl. költségvetés elfogadása) is szerepel, akkor nem lehet az egész ülés zárt, csak az ülés zárt napirendi pontot érintő része. A zárt ülést törvényellenes kiterjeszteni azokra a napirendi pontokra, amelyek nem sorolhatók a fentiek közé.

Ha szerinted jogszerűtlen nyilvánítottak zárttá egy ülését vagy annak egy részét (valamely napirendi pont tárgyalását) a képviselő-testület vagy valamely bizottság, panaszt és közérdekű bejelentést tehetsz a Kormányhivatalnak is. Ha a zárt ülést a Kormányhivatal szerint is jogszerűtlenül rendelték el, a Kormányhivatal (de csak ő) jogosult bíróságon megtámadni a zárt ülést elrendelő önkormányzati határozatot. Ha pedig a bíróság megállapítja, hogy a zárt ülést jogszerűtlenül rendelték el, jogod van megismerni az ülésről készült jegyzőkönyvet. Ha az önkormányzat ezután mégsem adja ki a jegyzőkönyvet arra hivatkozva, hogy az zárt ülésről készült, mint közérdekű adatért perelhetsz a jegyzőkönyvért.

Ha az önkormányzat már évek óta nem tartott közmeghallgatást, először jelezd ezt a szabályszerűtlenséget az önkormányzat felé. Ha az önkormányzat ennek ellenére továbbra sem tart közmeghallgatást, akkor érdemes közérdekű bejelentéssel fordulni az önkormányzathoz, vagy a működése törvényességét ellenőrző megyei (budapesti) Kormányhivatalhoz. A közérdekű bejelentést annak címzettje köteles harminc napon belül kivizsgálni és választ adni neked.

(Amennyiben az önkormányzati ülésekről való jogosulatlan kizárásokról többet szeretnél tudni, kérünk, hogy olvasd el Helyi aktivizmus 1x1-ünket a TASZ honlapján.)

5. Kérd ki az önkormányzat SZMSZ-ét és keresd meg benne a helyi nyilvánossággal kapcsolatos részeket!

A képviselő-testület egy speciális rendelete a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ). A képviselő-testület ebben határozza meg saját működésének egyes részletszabályait, így többek között a nyilvánosság biztosítását is működése során. Az SZMSZ, mint minden más önkormányzati rendelet szabadon hozzáférhető a polgárok számára, annak kiadását az önkormányzat nem tagadhatja meg. Az SZMSZ tartalmazhatja olyan további fórumok (falugyűlés, lakossági fórum, stb.) szabályozását is, amelyek a lakosság bevonását szolgálják. A helyi polgárok részvételének módja a képviseleti döntéshozatalban településről településre, önkormányzatról önkormányzatra eltérő lehet: mindig az adott önkormányzat SZMSZ-e tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat. Vannak azonban törvényben szabályozott minimumszabályok, amelyeket az önkormányzatnak be kell tartania ezen a téren.

Ha hozzájutsz az SZMSZ-hez (sok önkormányzat a honlapján teszi közzé), ellenőrizd a következő minimumszabályokat. A helyi önkormányzatok kötelesek az SZMSZ-ükben szabályozni a képviselő-testületi ülések nyilvánosságával kapcsolatos kérdéseket, például nem mulaszhatja el szabályozni a képviselő-testületi ülések nyilvánosságát. Nem alkothat olyan SZMSZ-t sem, amelyben a nyilvános üléseken való részvételből valamely társadalmi vagy helyi csoportokat kizár bagy előnyben részesít (például leírja, hogy az önkormányzati testületi üléseken csak a helyi lakosok vehetnek részt). Nem tilthatja meg vagy kötheti engedélyhez a nyilvános üléseken való részvételt vagy felvételek készítését sem.

6. Hol és hogyan tehetsz panaszt vagy bejelentést, ha jogszerűtlenséget tapasztalsz?

A helyi önkormányzat döntései csak akkor lehetnek jogszerűek, ha megfelelnek legalább a következő négy feltételnek:

  • helyi önkormányzat képviselő-testülete nem hozhat alkotmányellenes, az Alaptörvénybe ütköző döntéseket;

  • nem hozhat törvénnyel ellentétes döntéseket;

  • kizárólag a helyi közügyek intézése körében hozhat döntéseket – és alkothat rendeletet –, vagy pedig akkor, ha az Alaptörvény vagy egy törvény egy meghatározott tárgykörben kifejezetten felhatalmazza a jogalkotásra; és

  • a helyi önkormányzat bizonyos kérdésekben szabályozhatja saját rendeletalkotási eljárását (például az SZMSZ-ben meghatározza, hogy milyen helyben szokásos módon hirdeti ki a rendeleteit), így az önkormányzati rendeletalkotásban meg kell felelnie ezeknek a saját maga által szabott feltételeknek is.

A jogellenes önkormányzati döntéseket azonban – ha azok nem közigazgatási, hatósági döntések – nem támadhatja meg bárki bíróságon. Elsősorban a kormányhivataloknak van erre lehetőségük, mivel a kormányhivatalok feladatkörébe tartozik az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátni.

Ha visszásságot tapasztalsz, azt közérdekű bejelentés formájában tudod jelezni a Kormányhivatal felé. Azonban kizárólag bíróság állapíthatja meg egy helyi önkormányzati döntés – rendelet, határozat – jogellenességét. Az alapvető jogok biztosa (ombudsman) szintén kérheti az Alkotmánybíróságtól az alkotmányellenes, a Kúriától a törvényellenes önkormányzati rendelet megsemmisítését – de csak akkor, ha a jogellenes rendelet valamilyen alapvető jogot vagy alkotmányos elvet is sért. Ezért a Kormányhivatalon kívül az ombudsmanhoz is érdemes lehet fordulnod akkor, ha a helyi önkormányzat egyik rendelete szerinted alapvető jogot vagy alkotmányos elvet sért.

A közérdekű bejelentésedre a Kormányhivatal köteles 30 napon belül válaszolni, és válaszát megindokolni. A határidő betartatása érdekében mindenképpen tértivevényes levéllel add fel a lenti minták alapján kitöltött beadványokat, és őrizd meg a tértivevényt. Továbbá tudnod kell, hogy a jóhiszeműen eljáró közérdekű bejelentő személyét különleges védelem illeti meg. Például nem lehet vele szemben személyes adatok vagy üzleti titok megsértése miatt eljárást kezdeni, amennyiben ezek az információk szerepelnek a bejelentésben.

Panaszt vagy közérdekű bejelentést egyedül is írhatsz. A panasznak, közérdekű bejelentésnek nincs semmilyen formai követelménye, de írd rá a levélre, hogy "panasz és közérdekű bejelentés", és tértivevénnyel add postára. Egyszerűen írd le egy postai levélben, miért tartod jogellenesnek a kifogásolt helyi önkormányzati döntést és javasold, hogy a kormányhivatal, ombudsman forduljon a megfelelő bírósághoz. A bejelentésekhez használhatod előkészített és fentebb belinkelt levélmintáinkat is.

A Kormányhivatalhoz előkészített panasz és közérdekű minta bejelentésben található segítő kérdésekre válaszolva írd le minél részletesebben, mi történt, és törölj belőle minden az esetedre nem vonatkozó részt. Ezután tértivevényes postai küldeményben küld el az aláírt beadványt a megye szerinti (vagy Budapesten a fővárosi) Kormányhivatalnak. A kormányhivatalok elérhetőségét itt találod.

A 4. pontnál ismertetett szabálysértési feljelentéshez készült mintában található segítő kérdésekre válaszolva írd le minél részletesebben, mi történt, és add fel az aláírt beadványt tértivevényes postai küldeményben. A dokumentumban segítünk kiválasztani, melyik bíróságnak milyen címre kell elküldeni a feljelentést.

Az ugyancsak a 4. pontnál ismertetett diszkriminációs esetben az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak szóló mintabeadvány segítő kérdéseire válaszolva írd le minél részletesebben, mi történt, és törölj belőle minden, az esetedre nem vonatkozó részt. Ezután tértivevényes postai küldeményben küld el az aláírt beadványt az EBH-nak.

(TASZ)