A 1450/2015. (VII. 8.) Korm. határozattal elfogadott második OGP Akcióterv a helyi önkormányzatok döntéshozatal nyilvánosságának biztosításával és az ehhez fűződőközzététellel kapcsolatos gyakorlatának hatékonyabbá tétele céljából útmutató kiadását írta elő. A Nemzeti Védelmi Szolgálat a kérdőíves felmérés és a 2016. július 20-án tartott műhelymunka tapasztalatait felhasználva elkészítette az útmutató tervezetét. Az útmutató-tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket 2016. szeptember 28-ig (szerdáig) a nora.baus@bm.gov.hu e-mail címre várja a BM.

Az anyag itt érhető el.


ABSZTRAKT: Tanulmányunkban a hazai vidéki nagyvárosok tervezési folyamata során megvalósuló érintetti részvételt elemezzük. Érdeklődésünk középpontjában az áll, hogy az érintetteknek milyen lehetőségük van a fejlesztési folyamat aktív részesévé válni, milyen korlátok állnak ennek útjában. A 23 hazai megyei jogú város 2013 és 2014 során elfogadott partnerségi egyeztetési terveit, városfejlesztési koncepcióit és integrált településfejlesztési stratégiáit elemeztük, kvalitatív tartalomelemzés segítségével. Ez lehetőséget adott arra, hogy a dokumentum felszíni rétegét (miszerint beszélünk a részvételről, és azt fontosnak tartjuk), ütköztessük a dokumentumok mélyrétegeinek felszínre hozható tartalmával (miszerint valójában csak beszélünk a részvételről). Következtetésünk, hogy a legtöbb érintett számára a részvétel hazai gyakorlata nem saját ügyeik előmozdításának szabadságát nyújtja, hanem a tényleges lehetőségektől történő megfosztás módját jelenti. Így a helyi fejlesztés „hogyanja” egyrészt önmagában is a jóllét csökkentésének irányába hat, hiszen a részvétel mint értékesnek tekinthető lehetőség nem választható a helyi szereplők jelentős része számára. Másrészt, így a szereplők a részvétellel mint eszközzel sem tudnak élni, hogy előmozdíthassák a számukra kívánatosabb fejlesztési eredmények létrejöttét. (Tér és Társadalom)

 


2018-ra a kormánynak lesz egy szoftvere, amivel egy kattintással megnézheti, hány férőhely van az ország stadionjaiban, vagy hány fő volt betegszabadságon Somogy megye B betűs önkormányzataiban. Most úgy tűnik, a kormány ráül ezekre az adatokra, miközben a települések gazdálkodása semmivel sem lesznek átláthatóbb. Erre utal, hogy arendelet "döntés-előkészítő adatként” határozza meg a naprakész, országos szintű, bármely szakpolitikai kérdésben aranyat érő adattárház tartalmát. Az ASP tervezésekor nem vették figyelembe azokat a kötelezettségeket, melyeket az Infotörvény előír az adatok nyilvánosságáról. Így az önkormányzatok csak a kormánynak jelentenek majd automatikusan, az állampolgárok továbbra is kézzel feltöltögetett tájékoztatókra alapozva ellenőrizhetik majd helyi döntéshozóikat. A választásokra a kormány egyedüli játékos lehet, aki átfogó képet lát az önkormányzati rendszerről, pedig ha a fejlesztők és törvényalkotók figyeltek volna a nyilvánosságra, az érdemben segíthette volna a jobb döntéseket és a hatékonyabb gazdálkodást.


Budapest népességének egyik harmada lakótelepen, másik harmada egy- vagy kétszintes kertvárosi családi házban él, minden negyedik lakó belvárosi és kb. 14%-uk jár haza esténként zöldövezeti társasházba. Vajon az eltérő beépítési mód a korösszetételben is tükröződik? Hol él több gyerek és kevesebb felnőtt a fővároson belül? Mindezek szemléltetésére különleges 3D térképen ábrázoltuk a beépítési mód és a gyermekeltartottsági ráta térbeli összefüggését.


„A közigazgatás szervei éves szinten több millió adatváltozást regisztrálnak nyilvántartásaikban. Ezek közül kiemelt jelentőséggel bírnak a születéssel, házasságkötéssel, névváltozással, ingatlan tulajdonjogának megszerzésével, illetve a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltozásával összefüggő adatok. Az állami nyilvántartások rendszere az utóbbi évek informatikai fejlesztéseinek köszönhetően az adatok változását hatékony módon menedzseli, így az arra feljogosított hatóságok naprakész információkkal rendelkeznek feladataik ellátásához.

Az adatváltozás regisztrálását követően azonban a közigazgatás szerepvállalása főszabály szerint befejeződik például az új személyazonosító igazolvány vagy lakcímkártya kiállításával: ezek kézhezvételét követően a polgárok maguk intézik az új adatok bejelentését azon – akár tucatnyi – szolgáltató felé, amelyekkel szerződéses jogviszonyban állnak.

Made in Hungary: egy magyar startup az adminisztratív tehercsökkentésért
A megváltozott adatok közigazgatáson túli bejelentése manapság elég komoly – időben és pénzben is kifejezhető – adminisztratív terhet jelent a lakosság számára. Pontosabban adminisztratív terhet jelentett, hiszen az elektronikus ügyintézés iránt érdeklődést mutató ügyfelek egy jelenleg Magyarországon egyedülálló online szolgáltatás segítségével egyszerűen, gyorsan, akár otthonról is több mint száz közmű- és távközlési szolgáltató irányában intézhetik név- vagy lakcímváltozási ügyeiket is.

A magyar állam 100%-os tulajdonában lévő Széchényi Tőkealap finanszírozásával a DeltaRegister Kft. a www.változásbejelentő.hualkalmazás formájában egy olyan egyablakos elektronikus ügyintézési platformot hozott létre, amelyen keresztül regisztrált ügyfelei pár perc alatt keresgélés, sorbanállás, fénymásolás nélkül, egyetlen elektronikus űrlap kitöltésével egyszerre több irányban is kiválthatják a klasszikus és időigényes ügyintézési módokat. A rendszer kifejlesztésének alapvető célja, hogy a szolgáltatói szektor szereplőinek és ügyfeleiknek – modern technológiai eszközök felhasználásával – egyszerűen és hatékonyan, ám a legmagasabb biztonsági követelmények betartásával elektronikus ügyintézési szolgáltatásban nyújtson segítséget a szerződéskötési folyamat elkezdéséhez, valamint a szerződött ügyfelek adatváltozásainak bejelentéséhez.

A követendő példa: a központi címregiszter és Őrbottyán városa
Ehelyütt szükséges kiemelni, hogy a lakcímadatok változása nem minden esetben az ügyfelek saját elhatározásának eredménye, hiszen úgy is változhat egy polgár lakcíme, hogy fizikailag nem költözik el. Az elmúlt időszakban több olyan állami kezdeményezés is indult, amelynek eredményeképpen ún. költözéssel nem járó lakcímváltozás valósult meg. Ilyen a jelenleg is futó Központi címregiszter (KCR) projekt, amely a Magyarországon elhelyezkedő ingatlanok címeinek egységesítési célú felülvizsgálatára irányul: a vonatkozó jogszabályi környezet alapján a címképzésért felelős szervnek 2016. december 31-éig szükséges elvégeznie a címkezeléssel kapcsolatos feladatait.

Egy adott településen a lakcímek felülvizsgálata azzal a következménnyel járhat, hogy szükséges a helyi lakosok lakcímadatainak frissítése a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál vezetett személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a módosított adatok alapján az új lakcímkártyák kiadása. Ezt követően a lakosságra hárul annak terhe, hogy az új lakcímadatokat a szolgáltatók felék bejelentsék.

A Pest megyei Őrbottyán Város Önkormányzata a KCR projekt lebonyolításával párhuzamosan a település nagy részére kiterjedő utcanév módosítási, elnevezési és házszám-megállapítási eljárást indított. A lakosság érdekében úgy döntött, hogy a szerepvállalása nem korlátozódik a szükséges és elégséges önkormányzati feladatokra, hanem aktív segítséget kíván nyújtani a lakosoknak abban, hogy az új lakcímadatokat a közmű- és távközlési szolgáltatók felé bejelentsék.

Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a DeltaRegister Kft.-vel kötött együttműködési megállapodás alapján az okmányiroda által kiállított lakcímkártyák cseréjekor az érdeklődő ügyfelek meghatalmazást adnak az önkormányzatnak arra, hogy a címváltozással érintett ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatók irányában eljárhasson az új lakcímadatok bejelentése érdekében. Tekintettel pedig arra, hogy ne csak a lakcímkártyák cseréje járjon a lehető legkisebb adminisztratív teherrel a lakosságnak, az önkormányzat a www.változásbejelentő.hu egyablakos ügyintézési platformja keretében továbbítja az adatokat az érintett szolgáltatók felé. Itt fontos megjegyezni, hogy ezzel a megoldással nem csak az önkormányzat és a lakosság, hanem a szolgáltatók adminisztratív terhei is csökkennek az elektronikus ügyintézés arányának növekedésével.

A fenti példa is jól mutatja, kialakítható egy minden érintett számára kölcsönösen előnyös együttműködés egy olyan feladat megoldása érdekében, amely az állami vagy önkormányzati oldaltól a lakosságon át a szolgáltatói szektort is átfogja.

És ha már a lakosságot említettük, ne feledkezzünk meg a vállalkozásokról sem, hiszen az ő életükben is előfordulhatnak olyan hasonló változások, amelyek adatváltozás bejelentési kötelezettséget generálnak, de a fenti megoldás erre is lehetőséget nyújt… ”

Forrás: eGOV HÍRLEVÉL