Közadat újrahasznosítási pilot projektet indított november elején az elektronikus építési naplót (e-napló) is nyilvántartó Lechner Tudásközpont. A cél megmutatni a kormányzati döntéshozóknak, hogy az adathasznosítás valóban serkenti a gazdaságot, nem érdemes halasztani az adat-újrahasznosítási projekteket.

(https://www.e-epites.hu/opendata)


Bécs önkormányzata megjelentetett egy tanulmányt arról, hogyan lehet egy fejlett nyílt kormányzási eszköztárral rendelkező városban hatékonyan serkenteni az állampolgári részvételt a közösségi média felhasználásával. A bécsi modell friss tudományos eredményekre támaszkodik, ráadásul folyamatosan frissítik, ez már a 3.0-s verzió. A tanulmány kifejti, hogy miért fontos és hogyan valósítható meg az állami hivatalok átláthatóságának növelése, ebből pedig Budapest és az okosodni kívánó magyar nagyvárosok is sokat tanulhatnak. 


A 1450/2015. (VII. 8.) Korm. határozattal elfogadott második OGP Akcióterv a helyi önkormányzatok döntéshozatal nyilvánosságának biztosításával és az ehhez fűződőközzététellel kapcsolatos gyakorlatának hatékonyabbá tétele céljából útmutató kiadását írta elő. A Nemzeti Védelmi Szolgálat a kérdőíves felmérés és a 2016. július 20-án tartott műhelymunka tapasztalatait felhasználva elkészítette az útmutató tervezetét. Az útmutató-tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket 2016. szeptember 28-ig (szerdáig) a nora.baus@bm.gov.hu e-mail címre várja a BM.

Az anyag itt érhető el.


"A helyi hatalom megosztott: egyfelől intézményi alapon: a közvetlenül választott polgármester és képviselőtestület, valamint annak bizottságai, a bürokráciát képviselő jegyző és a hivatal képezik a fő csomópontokat. De megosztott a hatalom politikailag is: a kormány/ellenzék megosztottság két értelemben is jelen van."

A teljes könyv elolvasható a MEK oldalán.


2018-ra a kormánynak lesz egy szoftvere, amivel egy kattintással megnézheti, hány férőhely van az ország stadionjaiban, vagy hány fő volt betegszabadságon Somogy megye B betűs önkormányzataiban. Most úgy tűnik, a kormány ráül ezekre az adatokra, miközben a települések gazdálkodása semmivel sem lesznek átláthatóbb. Erre utal, hogy arendelet "döntés-előkészítő adatként” határozza meg a naprakész, országos szintű, bármely szakpolitikai kérdésben aranyat érő adattárház tartalmát. Az ASP tervezésekor nem vették figyelembe azokat a kötelezettségeket, melyeket az Infotörvény előír az adatok nyilvánosságáról. Így az önkormányzatok csak a kormánynak jelentenek majd automatikusan, az állampolgárok továbbra is kézzel feltöltögetett tájékoztatókra alapozva ellenőrizhetik majd helyi döntéshozóikat. A választásokra a kormány egyedüli játékos lehet, aki átfogó képet lát az önkormányzati rendszerről, pedig ha a fejlesztők és törvényalkotók figyeltek volna a nyilvánosságra, az érdemben segíthette volna a jobb döntéseket és a hatékonyabb gazdálkodást.