A fejlett világban szemléletváltás történt a városfejlesztés terén. Szinte az összes kormányzat napirendre vette a Smart City projektek elindítását, városaik átalakítását úgy, hogy azok képesek legyenek hatékonyan integrálni és alkalmazni a legújabb technológiákat, miközben megfelelnek a kor elvárásainak is: polgáraikat bevonják a döntéshozatali folyamatba, a szolgáltatásokat összekötik egymással, a mindebből keletkező adatvagyont újrafelhasználhatóvá teszik és így tovább. A világ számos táján, de még a térségben is több példát láthattunk arra, hogy egy város következetesen kidolgozott Smart City koncepcióval rendelkezik, Magyarországon ezidáig egyet sem. Most ezen változtatna a kormány: több ezer milliárd forintnyi forrás állhat rendelkezésre, a városokat ösztönzik a piaci és uniós lehetőségek kihasználására.

 

De mi fán terem pontosan a Smart City? Bár magát a kifejezést nem lehet egy mondatban leírni, hiszen ahány város, ahány szakértő, annyi értelmezés van jelen a témában; vannak azonban közös vonások, amik igazak az összes sikeres projektre. Egy okos város hatékony szolgáltatásokat, modern digitális, illetve fizikai infrastruktúrát, valamint számos kifejlesztett intelligens, önfenntartó rendszert üzemeltet és hoz létre. Az ilyen városokat proaktív technológiai megújulás jellemzi, aktív, önfenntartó lakossági rendszereket működtetnek, és rendszerint kommunikálnak a lakossággal: visszajelzéseket kérnek és kapnak a szolgáltatásokról, a közutak állapotáról, a jogalkotásról, a közbiztonságról - azaz bevonják az embereket a város, a várost pedig az emberek életébe, és végig a két fél szerves kapcsolatára építenek, ahol mindkét szereplő egyre több információval rendelkezik a másikról.

Jól működő, gazdaságilag fenntartható Smart City-t építeni azonban nem könnyű. Érthető okokból nem lehet egy az egyben átültetni Barcelona koncepcióját például Szegedére és fordítva, hiszen minden város egészen specifikus jellemzőkkel rendelkezik. A kihívás tehát adott a magyar városoknak: felmérni erőforrásaikat, és kidolgozni egy következetes, koncepciózus okos város tervet.

A kormányzati szándék megvan

Nem véletlenül beszélünk most erről, az utóbbi időben érezhetővé vált a kormányzat támogatása ezen a téren. 2014 végén kormányhatározatot adtak ki a Digitális Nemzet Fejlesztési Program koncepciójának elkészítéséről, majd közel egy évvel rá egy másik kormányhatározatban a Lechner Tudásközpontot jelölték ki a Smart City feladatok szakmai koordinálójaként. Feladatuk, hogy a kidolgozott okos város irányelv mentén koordinálják a hazai városokat, összegyűjtsék a jó tapasztalatokat és megoldásokat, hangolják össze a különböző fejlesztéseket és szakmai kontrollt biztosítsanak, mindezzel segítve a városokat egy következetes stratégia és koncepció létrehozásában, hogy a végeredmény több olyan magyar város legyen, ami elindul egy olyan úton, mint nyugat-európai társaik évekkel ezelőtt. Több önkormányzat is Okos Város Programként utal a folyamatra közgyűlési dokumentumokban, mindenesetre dedikált források és direkt állami felügyelet eddig nem volt jelen a hazai Smart City fejlesztések kapcsán, a jogszabályok alapján a Lechner Tudásközpontnak tanácsadásra és a városokkal való önkéntes konzultációra van lehetősége: pénzek fölött egyelőre nem bábáskodik.

Így állnak most a hazai települések

A megnevezett cél, hogy egy több éves produktív folyamat induljon el, így látványos eredmények még nincsenek. A Lechner Központtól megtudtuk, hogy jelenleg több hazai megyei jogú város is dolgozik a koncepcióján, ezen felül is vannak hazai települések, elsősorban megyei jogú városok és fővárosi kerületek, ahol készülnek vagy előkészítés alatt vannak hasonló stratégiák. Szolnok, Miskolc és Kaposvár idén beléptek a Nyitott és Agilis Okos Városok nevű nemzetközi kezdeményezésbe, a Lechner pedig kiadta az Okos Város Példatárat, amely segítséget nyújt az önkormányzatok mellett piaci, akadémiai és civil szereplőknek is az okos fejlesztések tervezésében és az együttműködések kialakításában.

Azoknak a településeknek, akik jelzik részvételi szándékukat, egy sor felmérést és vizsgálatot kell elvégezniük: meg kell nézniük, hogy az eddigi, valamint jövőben tervezett projektjeik mennyiben felhasználhatóak a Smart City fejlesztések során, összhangba kell hozniuk az Integrált Településfejlesztési Stratégiát, valamint a Településfejlesztési Koncepciót a tervezett okos megoldásokkal, és így tovább.

A struktúra azonban eltér az olyan támogatási konstrukcióktól, mint a kormány két éve dübörgő Modern Városok Programja. Dedikált forrásra eddig nem lehetett számítani, így a hazai városok sem kapnak például költségvetési támogatást tervezett okos projektjeikre, és a miniszterelnököt sem láthatjuk hétről-hétre kezet fogni a városatyákkal a kilobbizott beruházások szentesítéseként. A Lechner Tudásközponttal kapcsolatban álló városok a projektek költségét több forrásból,  nemzetközi szinten az EU2020, illetve egyéb operatív programok, országos szinten pedig a Széchenyi 2020, valamint egyéb helyi és piaci forrásokból fedezik, de alapvetően a városvezetésre van bízva, hogy ezeket milyen hatékonysággal kutatja, használja fel (Miskolc egy kapcsolódó Smart City fejlesztését például az MVP-be suvasztották be).

Egy májusi, budaörsön rendezett konferencián az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szavaiból kiderült, hogy csak a Széchenyi 2020 keretében 1231 milliárd forint áll rendelkezésre olyan projektekre, amelyek az okos város koncepciójába illenek. Közép- és hosszútávú sikeresség szempontjából azonban kulcskérdés, hogy a Smart City fejlesztési programjába kezdő város hatékonyan, saját költségvetéséből és piaci, illetve operatív programok forrásainak a felhasználásával hajtsa végre koncepcióját, fenntartható üzleti modellt hozzon létre, és lehetőség szerint használja ki a visszatérítendő támogatási forrásokat.

A stratégiai dokumentumok kialakításában a Lechner Tudásközpontnál figyelembe vették, átdolgozták a brit Smart City szabványt, az EU Smart City Ranking és a Smart Cities Council modelljét, illetve az ISO szabványt is. A dokumentum alapján egy - hazai szinten - rendkívül progresszív stratégiát dolgoztak ki.

abra2.pngA forrástérkép / lechnerkozpont.hu

Jól működő külföldi projektek

Vancouver elindított egy "Greenest City Action Plan-re" keresztelt programot, aminek a részét képezte egy 30 millió dolláros digitális stratégia kidolgozása, valamint több Smart City projekt is. A várost a legélhetőbb települések közt tartják számon, a programmal több neves díjat is bezsebeltek.

A Kínában található Nanjing a világon elsőként fogadott el okos város koncepciót. Azóta számos eredményt értek el, többek között az adatkezelés, a rendszerintegrálás, valamint a különböző, több funkciós IT projektek terén. A város Ázsia egyik "Smart City" motorja.

San Fransisco-ban közösségi autókölcsönzés működik, a polgárok egy online platformon visszajelzéseket küldhetnek a városi szolgáltatásokról, jelentkező problémákról, valamint a ház körüli munkákat is kiszervezhetik a lakók a közösség tagjainak ellenszolgáltatás fejében.

Barcelonában különleges szenzorokkal monitorozzák és szabályozzák a városi forgalmat, okosították a parkolási lehetőségeket, a közlekedési lámpákat, és szabályozzák a zajszintet is. Előjöttek egy intelligens öntözőrendszerrel, ami felméri, hogy mekkora csapadékkal számolhatnak az adott időpontban, így gazdálkodva a szükséges vízmennyiséggel. A város pedig nem tartotta meg magának a technológiát - a sokoldalú platformot nyílt forráskódként közzétette a Githubon, így az okos megoldásokban gondolkozó városvezetések tanulmányozhatják a katalán példát.

Londonban rengeteg okos projektet indítottak az utóbbi években. Ilyen például az elektronikus jegyrendszer, amivel a tömegközlekedést tették könnyebbé az emberek számára, a smart autóbérlés, az "okos lakónegyed", az áruszállítás fejlesztése, vagy éppen a London Datastore névre hallgató óriási nyilvános adatvagyon.

Erőforrás, megfigyelés, adatok

Kérdéses ugyanakkor, hogy a hazai városoknak lesz-e kellő erőforrása ahhoz a komplex munkához, ami előfeltétele egy sikeres Smart City koncepció végrehajtásának. Szemléltetésül a folyamat során a városok külön szervezetet állítanak fel több helyi szereplő bevonásával, tematikus munkacsoportokat alapítanak meg, amik fókuszcsoportos beszélgetéseket, részvételi kutatásokat, nyitott adatbázisokat készítenek, living labeket, hackathonokat szerveznek és így tovább, miközben ezt hatékonyan is kell kommunikálniuk a polgárok felé. Nehéz elképzelni, hogy azok a magyar városok, amik még csak nem is hallottak korábban az említett fogalmak többségéről, és számottevő tapasztalatuk sincs a területen, hogyan fognak eleget tenni a javaslatoknak és elvárásoknak (és hogyan osztják be erőforrásaikat). Vajon tényleg hackathonokra járhatunk a közeljövőben Nyíregyházán, vagy éppen Körmenden?

 

A fejlesztési modell egyes elemei és felépítése / lechnerkozpont.hu
 

A másik probléma a rengeteg begyűjtendő adatból fakad. A folyamat során nagyon sok adattípust (lakossági, gazdasági, környezeti stb) szereznek be a városok, amelyből óriási adatvagyon keletkezik, ennek pedig kérdéses a felhasználása, valamint egyáltalán az, hogy végül milyen mértékben osztják meg a polgárokkal egy nyitott platformon ezeket az információkat. Nemzetközi szinten is komoly aggályokat vetett fel az okos város és a surveillance (megfigyelés) kapcsolata, ami hosszútávon könnyen a túlzott megfigyelést és hatalmi kontrollt elősegítő panoptikus rendszert segítheti kiépíteni, tökéletesíteni.

A kép azonban nem fekete-fehér, számos szakértő a Smart City gazdaságra, társadalomra, szolgáltatásokra ható pozitív hatását emeli ki. A vita eldöntése nem a cikk célja, mindenesetre érdemes figyelemmel követni a Smart City potenciális közép- és hosszútávú hatásait.

 

Kilátások

Magyarországon okos városok nincsenek, egyelőre csak okosodó városokról beszélhetünk. Elindultak néhol pozitív folyamatok, egy-egy fejlesztés, például energetikai, vagy közlekedési korszerűsítés, azonban a városok még nagyon messze állnak az ideálisnak vélt állapottól.

Felvettük több várossal is a kapcsolatot, hogyan képzelik el településük Smart City koncepcióját, illetve milyen projekteket futtattak eddig. A cikk megjelenéséig két város válaszolt: Pécsen a T-Systems Magyarország interaktív utastájékoztatási rendszert hozott létre a helyi járatú autóbuszokon, amit 500 millió forintból, főleg fejlesztési forrásokból fedeztek. Szeged pedig a Zöld város program keretén belül lakossági fórumokat és partnerségi egyeztetéseket tartott, az év során meghirdették a készpénzmentes város, illetve az open data programot is. Mindkét megyeszékhelyen felvették a kapcsolatot a Lechner Tudásközponttal, és elkezdték a Smart City koncepció kialakítását.  Ugyanakkor nem csupán a települések, hanem a piaci szereplők, vagy éppen egy ország nagykövetsége is tud jó példát mutatni. A holland követség kiemelt feladatának tekintette az ország EU-elnöksége kapcsán, hogy támogassa Magyarországon a Smart City kezdeményezések beindulását. Arról, hogy milyen további projektek futottak országszerte, hogyan képzelik el a nagyobb és kisebb hazai városok a fejlesztéseket, mit gondolnak az adatnyilvánosságról és a közösségi tervezésről, külön blogbejegyzésben fogunk beszámolni.

Kérdés, hogy most, mikor érzékelhető a kormányzati támogatás az ügy mögött, illetve a városokat külön szorgalmazzák a piaci lehetőségek kiaknázására, hogyan fog alakulni a magyar városok “okosodása”, és mi lesz a több közgyűlési jegyzőkönyvben is megemlített Okos Város Program sorsa. Vajon eljön a régóta várt adatrobbanás? Közösségi tervezéssel, a polgárokat és egyéb szereplőket bevonva jönnek létre a jövő parkjai, terei? A lakók visszajelzéseket küldhetnek a szolgáltatásokról, közösségi terekről, amit a döntéshozók figyelembe vesznek regnálásuk során? Számos nyitott kérdés van a hazai városok okosodása körül, amik egyenlőre válaszra várnak; ugyanakkor látjuk, hogy elindult valami, ami valóban okos és következetes tervezéssel, az erőforrások hatékony beosztásával, a nemzetközi aggályok figyelembevételével eredményre vezethet. A cikk a 2016-os év végéig felálló struktúrát és a jövőbeli kilátásokat igyekezett bemutatni a széles körben eddig nem ismert Smart City kapcsán. A folyamatot továbbra is figyelemmel kísérjük, hamarosan újabb bejegyzéssel jelentkezünk a témában. Addig is zárójelben érdemes megjegyezni: három hónapja a Századvég is Smart City klasztert alapított.