A helyi politikáról azt tartják, hogy a demokrácia iskolája, lévén olyan ügyekkel foglalkozik, ami karnyújtásnyira van az állampolgároktól, ezért lehetőséget ad a közéletben való aktívabb részvételre. Itthon az elmúlt években fokozatosan leépült az önkormányzatiság. Az egyik kérdés: miért hagytuk? A másik: hogyan lehetne tartalommal megtölteni, milyen eszközökkel támogatható az önkormányzó társadalmi részvétel helyi szinten? Az utóbbira alapvetően két irány kínálkozik: a nyílt adatokra alapuló, innovatív, szektorközi együttműködések, illetve a részvételi tervezés mélyítése, az állampolgári kezdeményezések, vélemények bevonása a helyi döntéshozatalba. Utóbbiról jelentetett meg az Engineroom egy hasznos kézikönyvet esettanulmányokkal, ezt szemlézzük.

A részvételi költségvetés egy olyan döntéshozatali mechanizmus, amiben az állampolgárok közösen dönthetnek közpénzek felhasználásáról. Lehetővé teszi, hogy az adófizetők együtt döntsenek a közhatalommal a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben. Szeretnénk bemutatni a modellben rejlő lehetőségeket és kihívásokat annak reményében, hogy a önkormányzati szinten még 2019 előtt egyre több helyen indulhassanak el itthon is ilyen kezdeményezések. Ezekben az innovatív formákban fényévekkel vagyunk lemaradva például Lengyelországtól, noha ezek az eljárások valószínűleg a helyi politika iránti bizalmat erősítve politikailag is kifizetődő kísérletek lennének. Ráadásul nem a nulláról kell indulni, számtalan dokumentált tapasztalat áll rendelkezésre.

Az első modern részvételi költségvetés 1989-ből, Brazíliából, Porto Alegre városából származik. Az ottani Munkáspárt kampányában fontos szerepet kapott a demokratikus részvétel és a kiadások átszervezése, így jutottak el két év kísérletezés után a részvételi költségvetéshez. Ugyan az első évben csak ezren vettek részt a programban, három év után a résztvevők száma nyolcezerre majd húszezernél is többre nőtt. Porto Alegre jelenleg a költségvetésének 20%-át osztja ki részvételi költségvetés által. Mára világszerte több mint 1500 önkormányzat vezetett be részvételi költségvetést.A legtöbb részvételi költségvetés projekt a Porto Alegre-i modellhez viszonylag hasonlóan működik:

  1. A projektet valamelyik közigazgatási szerv indíthatja, felajánlva, hogy a költségvetésének egy bizonyos részét részvételi költségvetés útján költi el.
  2. Az adott közigazgatási egységet kisebb területekre osztják, lehetővé téve részvételi költségvetési találkozókat és az erőforrások arányos szétosztását.
  3. A közigazgatási szerv információs találkozókon tájékoztatja a közösséget a költségvetésről és az épp releváns problémákról. Civil szervezetek gyakran részt vesznek, hogy segítsék a közösséget a problémák megértésében.
  4. A résztvevők nyilvános gyűléseken tárgyalnak az erőforrásokról, amiket vagy szociális programokra vagy az egész közösséget érintő beruházásokra fordítanak.
  5. A választott tisztségviselők átveszik és elfogadják a résztvevők által eldöntött költségvetést. A döntéshozás megakadályozhat egyes projekteket, de ez rontja a folyamat hitelességét.
  6. Bizottságok alakulnak és jelentések készülnek, amik ellenőrzik a projektek megvalósítását.
  7. Ez a procedúra az egész költségvetési cikluson (1-2 év) átível és minden költségvetés alkalmával megismétlődik.

 

Miért akarna egy közigazgatási szerv részvételi költségvetés projektben részt venni? 

Tájékozott állampolgárok nevelése: A részvételi költségvetés egyfajta „iskolaként” szolgálhat, ahol az állampolgárok megtanulhatják a törvényhozás nyelvét és alapvető működését. NGO-k és az állam segítségével a résztvevők tanulhatnak a jogaikról, hogy hogyan fejezzék ki a véleményüket a képviselőiknek és láthatják, hogy ezek a vélemények milyen hatással vannak a megszülető jogszabályokra. A tájékozottabb polgárok kevésbé vevők a politikai demagógiára, és értékesebb imputot képesek adni a döntéshozóknak véleményeikkel, viselkedésükkel.

Erőforrások kedvezőbb elosztása: Mivel nagyobb beleszólást enged az erőforrás elosztás menetébe, a részvételi költségvetés segíti a kevés erőforrással rendelkezőket, lehetőséget nyújtva arra, hogy egy reprezentatívabb csoport ossza el az erőforrásokat, egyenlőbben.

Az állami pénzek elköltésének hatékonyságának javítása: Felmerül a kérdés, nem vezet-e több költéshez egy ilyen program? Nem feltétlenül. Több városban is az a tapasztalat, hogy a részvételi költségvetés által tervezett költségvetések visszább vesznek a költésekből és az állampolgárok kevésbé hajlamosak új kölcsönöket megszavazni, mint a képviselőik. Továbbá a részvételi költségvetés segít abban, hogy az állampolgárok elfogadjanak jelentősebb megszorításokat.

Átláthatóság fejlesztése: Azzal, hogy a nyilvánosságot bevonják a költségvetés megalkotásának folyamatába, lényegében egy korrupciót monitorozó feladattal látják el. Megfelelően használva a részvételi költségvetés csökkenti a korrupciót és elősegíti, hogy a projektek időben készen legyenek, hiszen azokat a projekteket, amit a lakosok megszavaztak, jobban nyomon követik az elejétől a végéig.

Adózási kedv növelése: Kutatások szerint a részvételi költségvetés hatékonyabban javítja az adózási kedvet, mint a büntetések. Példa erre az Ugandában található Ibanda városa, ahol a bevallott adó mértéke 16-szorosára növekedett részvételi költségvetés bevezetése után. Ez arra sarkallta a megyei önkormányzatot, hogy azóta elvárják a hasonló folyamatok elindítását az adott helyekre juttatott támogatások szétosztásánál. 

 

Kik döntenek úgy, hogy részt vesznek, illetve kiknek van lehetőségük részt venni? 

A felmerülő veszélyek ugyanazok amiért emberek nem vesznek részt más nyilvános eseményeken: nem tudnak róla, nem vesznek részt pl. a gyerekmegőrzés hiánya, időhiány miatt. Ezek a problémák azonban kellő odafigyeléssel orvosolhatók. A megvalósítással és az eredményekkel kapcsolatos elégedetlenség azonban eltántoríthat közösségeket a részvételi költségvetés ismételt alkalmazásától. A bizalom kiépítése idő és erőforrásigényes. Egy inkább PR-szempontból elindított folyamatban fennáll a veszélye, hogy a részvételi költségvetés olyan emberekhez ér el, akik már eleve részt vesznek valamilyen módon a politikai életben, ezért könnyen úgy tűnhet, hogy az ő véleményeiknek ad még nagyobb teret. Voltak városok ahol meghatározták, hogy hányszor kerülhetnek egyes emberek vezető pozíciókba, azonban nehéz megakadályozni hogy egy bizonyos csoportban cserélgessék maguk között a pozíciókat.

A nyilvánosság ugyan hasznos az állampolgárok informáltsága szempontjából, azonban az érdemi részvétel fenntartása kihívást jelent, főleg ha közben számolni kell a hatalmi erőviszonyok közötti különbségekkel. Például Bangladesben több, nőket támogató intézkedést is megvalósítottak, a döntéshozatal során egyenlőbben vehessenek részt a nők és a férfiak, a férfiak ezek ellenére is nagyobb szerepet kaptak a döntéshozatal során.  

Hogyan intézményesítsünk egy alulról szerveződő mozgalmat?

A helyi sikereken felbuzdulva (ami Magyarországon sajnos még várat magára) sok másik, helyi, regionális és országos szintű kormányzati szerv kedvet kaphat a részvételi költségvetés létrehozására. Az elsőknek így igen nagy a felelőssége. A folyamatot erősíti, amikor pl. egy segélyszervezet a részvételi költségvetéshez köti a pénzek kiosztását - ilyen ösztönzők itthon is teremthetők. Ám mivel a részvételi költségvetés sikerességét sok helyi szintű változó befolyásolja, a kívülről erőltetett részvételi költségvetési folyamatok kevésbe lesznek hatékonyak, mint az organikusan, helyben kifejlődöttek.

Megvalósítás:

Egy sikeres részvételi költségvetési folyamathoz a következő a mindenképpen szükséges előfeltételeknek kell meglenniük.

  • Politikai akarat. A helyi kormányzatnak elkötelezettnek kell lennie a civilek bevonásában és a döntéshozói hatalom megosztásában. Ez egyszerűbben megvalósítható, ha a helyi kormányzat nem bebetonozott, hanem demokratikus legitimációra tart igényt. A folyamat sikeréhez elengedhetetlen, hogy ne ütközzön politikai ellenállásba.
  • Megfelelő erőforrások. A helyi kormányzatnak rendelkeznie kell az erőforrásokkal, hogy meg tudja valósítani az állampolgárok által elkészített költségvetésben szereplő beruházásokat.
  • Társadalmi tőke. A közösségnek rendelkeznie kell egy működő, elkötelezett és lehetőleg nem egymástól elszigetelt civil társadalommal, ami az állampolgárok bevonását és tanítását segíti. A részvételi költségvetés természetesen az aktív állampolgár éthoszára és az erre épülő politikai kultúrára támaszkodik, ennek hiányában nehezebben megvalósítható.
  • Megfelelő törvényi és bürokratikus alapok. A helyi kormányzatnak rendelkeznie kell a megfelelő számú és képzettségű alkalmazottal, továbbá olyan törvényeket kell elfogadnia, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok szerepvállalását költségvetési döntésekben.
  • Kis méret. A helyszín, de legalább a döntéshozó egységek ne legyenek akkorák, hogy az már elriasztana a részvételtől és kollektív szerepvállalástól.
  • Az első részvételi költségvetési folyamat 1989-ben Porto Alegrében nagyszabású volt, de akkor még nem támaszkodott a technológiára. Az informatika a számítási teljesítmény fejlődésével egyre nagyobb szerepet kapott a részvételi költségvetési folyamatok mindegyik lépésében.

 

1. Projekt ötletek összegyűjtése

Az első német helyszínen, Hildenben az ötleteket egészen a legutóbbi évekig papírlapokra írták és egy dobozban gyűjtötték. Ezt a lépést ma már gyakran támogatja a technológia, általában valamiféle weboldallal. Több városban, köztük Indiában, Punéban, interneten ÉS személyesen, irodákban is le lehet adni az ötleteket

2. Részvétel növelése

Hogyan érik el, hogy az állampolgárok részt vegyenek a részvételi költségvetés folyamatában? SMS értesítések: A kongói Dél Kivu önkormányzata a közigazgatási egység minden egyes telefonjára SMS értesítést küld, a találkozók előtt és után is, az eredményeket ismertetve. Ugyan csak az emberek 14%-ának van mobiltelefonja, azáltal hogy egy készüléket többen is használnak (család, szomszédok) ez a módszer ennél több emberhez is eljuttatja a kívánt információt. Közösségi média: Vallejo városa, Kaliforniában több közösségi média felületet is használ, hogy tájékoztassa és részvételre bírja az állampolgárokat. Az egyik, hogy egy Youtube videóban mutatják be a részvételi költségvetési folyamat működését. Emellett havi e-mailekkel (amiket archiválnak és később visszakereshetőek a város honlapján), Twitteren, Facebookon és a Nextdoor nevű közösségi média oldalon látják el információval a lakosaikat. Nyomtatott anyagok: a legtöbb helyen még akkor is fordítanak időt szórólapok tervezésére és nyomtatására, amikor szinte az egész vagy az egész folyamat online zajlik.

3. Információ terjesztése

Az egyik fontos jellemzője a részvételi költségvetésnek az, hogy az azzal összefüggő információ bárki számára elérhető. A felkészültebb állampolgárok produktívabb vitákat folytatnak, tényekre és kutatásokra alapozva a költségvetést. Dél Kivuban a városokban bizonyos falakra festették fel az adatokat, hogy bárki megismerhesse őket, Hamburgban a város költségvetését interaktív kördiagrammokon ábrázolták, amiket a weboldalt felkeresők saját tetszésük szerint állíthattak és hozhattak létre saját költségvetés tervezeteket. A négy hétig tartó projekt 50.000 oldal látogatást eredményezett amiből 2.138 költségvetési tervezet született. Ezek közül 38-at véglegesítettek és a közösség megvitatta őket. Emellett wiki oldalakat hoztak létre projektek közös körülírásához. Persze az átláthatóság a részvételi költségvetőstől függetlenül is fontos garanciája a jó és korrupciómentes helyi kormányzásnak, ám az ilyesmi növeli az igényt az adatok elérésére.

4. Deliberáció (párbeszéd elősegítése), szavazás

Sevillában a megbeszéléseket személyesen tartják, azonban sok város ezt kiegészíti vagy helyettesíti online felületekkel. A szokásos kézfeltartásos vagy papíralapú szavazásoknak hasznos kiegészítése lehet különböző elektronikus szavazó eszközök például Personal Response System-ek alkalmazása. A facilitátorok ezeket másra is használhatják mint a végső szavazás lebonyolítása, különböző felmérések végzése, a gördülékeny ügymenet elősegítése vagy éppen egy csendes többség véleményének a kihangosítása. Belo Horizontéban először 2006-ban volt online szavazás. Az egyenlő részvétel érdekében mobil centereket állítottak fel, ahol internetelérést biztosítottak. Ez rendkívül sikeresnek bizonyult, több mint fél millió beérkezett szavazattal. 2008-ban egy ingyenesen hívható számot is biztosítottak, hogy telefonról is lehessen szavazni

5. A megvalósítás nyomon követése

Párizsban egy weboldalt készítettek, ahol a projektek megvalósításával kapcsolatos frissítések szerepelnek. A spanyol Malagában és a már említett Dél Kivuban a feliratkozók SMS-ben értesülhetnek a projektek megvalósulásának lépéseiről. Több vállalat is fejlesztett olyan szoftvereket, amik a részvételi költségvetés lebonyolításában segítenek, íme néhány ezek közül: CivicbudgetCivicplanGranicusLibreopinionmySidewalk Open Town HallShareabouts, ezek egy része nyílt forráskódú, bárhol átvehető.

Az 1989-es első bevezetése óta a részvételi költségvetés nagy népszerűségre tett szert. Érdeklődve várjuk, hogy a továbbiakban hogyan fejti ki a jótékony hatásait, létrehozva egy tájékozottabb közösséget, az erőforrások igazságosabb elosztását és azt, hogy a kormányzatok átláthatóbban és hatékonyabban működnek. Ezekre itthon is nagy szükség lenne, ráadásul nem győzzük hangsúlyozni: a részvételiség bizalmat teremt a városvezetés felé például a kampányban előrángatott, sokszor valóban alaptalan rágalmakkal szemben, így pártállástól függetlenül minden ambiciózus városvezetőnek érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy invesztáljon a demokráciába. Mindenki nyerne vele.

Cikk: Engineroom alapján Jinda M. - Merényi M., fotó: Next City